Egy tárgyra hat fő irányból lehet ránézni, és minden irányból egy-egy síkidom látszik, melyet vetületnek neveznek. Azt a vetületet, mely a tárgy felületén levő határoló vonalakat és belső éleket a láthatóságnak megfelelően ábrázolja, nézetnek nevezik.
A tárgynak mindig annyi nézetét kell megrajzolni, amennyi a pontos megismeréshez szükséges. Ehhez elegendő három (elölnézet, felülnézet, oldalnézet), vagy sokszor csak két (elölnézet, felülnézet) vetület. Elölnézetnek (főábrának) mindig azt választjuk, amelyik a legtöbb információt tartalmazza. A különböző nézeteket meghatározott rend szerint kell ábrázolni.
A műszaki rajzon nem elég egy test nézeteit ábrázolni, meg kell adni az elkészítéshez szükséges méreteket is. A méretmegadás méretsegédvonalak közé rajzolt méretvonalon történik, melynek két végére nyíl kerül. A két nyíl hegye közötti távolság a méret, melyet a méretvonal fölé írt méretszámmal adnak meg. A méretet általában milliméterben adják meg, ilyenkor a méretszám mögé nem kell mértékegységet írni.