A település olyan hely, ahol emberek letelepedtek, laknak és dolgoznak. Egy településnek biztosítania kell lakosai számára a lakóhelyen és a munkahelyen kívül az oktatást, az egészségügyi és szociális ellátást, a kulturális, szórakozási, sportolási, vásárlási lehetôségeket.
A Magyarországon jellemző két településforma a város és a falu.
A falu a városnál rendszerint kisebb településforma. A történelem folyamán a falvak lakossága fôként mezôgazdasággal foglalkozott. Ez a régi falvak alaprajzában is megmutatkozik, a házakhoz mindig nagy telek tartozott.
A falusi élet elônyei közé tartozik az olcsóbb telekár, a békésebb, nyugodtabb élet, a közösség nagyobb összetartása, az állattartási, növénytermesztési, kertészkedési lehetôség. Hátránya, hogy kevesebb a munkalehetôség és kisebb a szolgáltatások köre.
A város valamilyen – például kulturális, ipari vagy kereskedelmi – jelentősége miatt központi szerepkört betöltô település. A központi szerepkör azt jelenti, hogy nemcsak saját lakosságát, hanem a környezô településeken élôőket is szolgálja.
A szárazföldi és vízi utak mentén, nemzetközi kereskedelmi csomópontokon alakultak ki. A bányavárosok valamilyen nyersanyag (például szén, vas, olaj) kitermelése köré települtek. Vannak továbbá iskolavárosok, üdülő- és fürdővárosok.
A világunkra jellemző a városodás, vagyis az, hogy az emberek egyre nagyobb része él városokban. A falusi lakosság egy része a városokba költözik, elsősorban a kedvezôbb munkalehetőség miatt. Ez sokszor a falvak elöregedéséhez és elnéptelenedéséhez vezet. Ezzel együtt a városok száma és mérete növekszik. De megfigyelhetô ezzel ellentétes folyamat is: a városlakók a zsúfolt nagyvárosból falvakba költöznek, mert békésebb életmódra vágynak.