A lakás jellemzői
(technika 6. osztály)
Tananyag
A lakást építészmérnök tervezi, és ritkán olyan szerencsés a helyzet, hogy a jövendő lakókkal közösen tudja kialakítani az alaprajzot. A tervezésnél elsősorban a megfelelő építészeti előírásokat kell követnie.
A táblázatban szereplő számok mutatják, hogy nemcsak a túl kicsi, hanem a túl nagy alapterület sem kívánatos. Az egyes helyiségeknél nem elég az alapterületre figyelni, fontosak az arányok is. A szoba például ne legyen hosszú és keskeny, az előszoba (közlekedő) legyen legalább 1,5 méter széles. Az 1980-as évektől kezdve építenek hazánkban úgynevezett „amerikai konyhás” lakásokat is. Ennek jellemzője, hogy a konyha a lakótérben található.
Többszintes lakásnál jó, ha a földszinten is van egy lakószoba – idősek, betegek számára –, valamint fürdőszoba, WC. Ha a lakásban csak egy WC van, akkor az legyen különálló. Két lakószobásnál nagyobb lakásban kötelező önálló illemhelyet létesíteni. Előírás, hogy a WC ajtaja nem nyílhat étkezővel, konyhával egy légtérbe.
Kívánatos, hogy a következő helyiségek közel legyenek egymáshoz:
konyha és az étkező,
konyha és a kamra,
konyha (kamra) és az előszoba (bejárat),
hálószoba és a fürdőszoba.
Amíg a gyerek kicsi, jó, ha a gyerekszoba közel van a szülői hálóhoz, később lehet távolabb.
Tájolás szempontjából szerencsés, ha a lakószoba délnyugati, a gyerekszoba déli-délkeleti, a hálószoba keleti, a konyha északi fekvésű. A két irányba tájolt lakás jól átszellőztethető.
A napfény, a természetes megvilágítás jótékony hatással van a szervezetünkre. Egy normál belmagasságú helyiség akkor kap elég fényt, ha az ablakainak felülete legalább az alapterületének nyolcada. Ha a belmagasság nagyobb, az ablakok felületének is nagyobbnak kell lenniük.
Azonos ablakfelület esetén a középen elhelyezett ablakokon keresztül kapjuk a legtöbb napfényt. A magasabb és keskenyebb ablak kedvezőbb, mint az alacsonyabb, de szélesebb. A túl erős napfény zavaró is lehet, ezt árnyékolással (pl. függöny, reluxa alkalmazásával) lehet csökkenteni.
Zaj hatására az emberekben kellemetlen érzések keletkeznek, feszültté válnak. Zajként érzékelünk minden olyan hangot, ami zavaróan hat. A tartós zaj az egészséget is károsítja; halláscsökkenést okoz. A jól hangszigetelt falak elsősorban a levegőben terjedő zajt, például a hangos beszédet, zenét fogják fel. Megfelelő padlózat kialakításával megakadályozható a lépések hangjának terjedése. A szerelvények (pl. vízvezetékcsövek) úgynevezett testzajt okoznak. A lakó- és hálószobák zajszintje már azzal is csökkenthető, ha ezeket tőlük távol helyezzük el.
A lakásokat hang, hő és nedvesség ellen kell szigetelni. A szigetelés minősége alapvetően a felhasznált építőanyagoktól függ.
A lakásnak fűthetőnek kell lennie. A fűtőtestek hollétére elsősorban a berendezkedésnél, a bútorok elhelyezésekor kell figyelni. Az elektromos hálózat kialakítása körültekintő tervezést igényel. Egy jól megtervezett lakásvilágítás többféle világítási mód – általános, helyi – egyidejű alkalmazását feltételezi. Az egyes helyiségek megfelelő megvilágítása mellett fontos a fali dugaszolóaljzatok (konnektorok) elhelyezése megfelelő számban és magasságban. Például a nagyobb gépeket – hűtőszekrény, mosógép, televízió – külön konnektorról célszerű üzemeltetni.