Élet a településen
(technika 5. osztály)

Tananyag

A település olyan hely, ahol emberek letelepedtek, laknak és dolgoznak. Egy településnek biz­to­­sítania kell lakosai számára a lakóhelyen és a mun­­­kahelyen kívül az oktatást, az egészségügyi és szociális ellátást, a kulturális, szórakozási, spor­to­lá­si, vásárlási lehetôségeket.

A Magyarországon jel­­lem­­­ző két településforma a város és a falu.

A falu a városnál rendszerint kisebb településforma. A történelem folyamán a falvak lakossága fôként mezôgazdasággal foglalkozott. Ez a régi fal­vak alaprajzában is megmutatkozik, a házakhoz mindig nagy telek tartozott.

A falusi élet elônyei közé tartozik az olcsóbb te­le­kár, a bé­ké­sebb, nyugodtabb élet, a közösség na­gyobb összetartása, az állat­tartási, növény­ter­mesztési, kertészkedési lehetôség. Hát­rá­nya, hogy keve­sebb a munkalehetôség és kisebb a szol­gáltatá­sok köre.

A város valamilyen – például kulturális, ipari vagy kereskedelmi –  jelentősége miatt központi sze­rep­­kört betöltô település. A központi sze­rep­kör azt jelenti, hogy nemcsak saját la­kos­sá­gát, hanem a környezô településeken élôőket is szolgálja.

A szárazföldi és vízi utak men­tén, nemzetközi kereskedelmi cso­móponto­kon alakultak ki. A bá­nyavárosok va­lamilyen nyers­anyag (például szén, vas, olaj) ki­ter­melése köré te­lepültek. Vannak to­váb­bá is­kolavárosok, üdü­lő- és fürdővárosok.

A világunkra jellemző a városodás, vagyis az, hogy az emberek egyre nagyobb része él vá­ro­sokban. A falusi lakosság egy része a vá­ro­­sokba költözik, elsősorban a kedvezôbb mun­­ka­lehetőség miatt. Ez sokszor a falvak elöregedé­sé­­hez és elnéptelenedéséhez vezet. Ezzel e­gyütt a városok száma és mérete növekszik. De megfigyelhetô ezzel ellentétes folyamat is: a városlakók a zsúfolt nagyvárosból falvakba köl­töznek, mert békésebb életmódra vágynak.

Feladatok