Lakókörnyezet
(technika 5. osztály)

Tananyag

A lakókörnyezetet az határozza meg, hogy milyen tí­pusú házak találhatók benne. A családi házakra nem­csak az jellemző, hogy egyetlen lakás van az épü­letben, hanem az is, hogy ez a telken szabadon áll, nem érintkezik más épülettel. A családi ház­hoz mindig tartozik saját udvar. 

A falvakban, fő­leg régebben, szinte csak családi házak voltak. A ré­gi parasztház is családi háznak tekinthető. Sok­szor két egylakásos épület egy közös falfelüle­ten érint­kezik, ez az ikerház.

A kisebb, többlakásos épületek általában tár­sas­­há­zak, amelyekhez közös udvar tartozik. A la­kás tulajdonosának tekintettel kell lennie a többi tu­laj­donosra, együttélésüket különböző oki­ratok sza­bályozzák (például alapító okirat, há­zi­rend). Tár­sasháznak tekinthető a sorház és a ma­napság egyre jobban terjedő lakópark is, ahol több, vi­szony­lag kis lakásszámú épület al­kot egy­sé­­get.

A városokban mindig is nagy volt a népsűrűség, ezért a házak már a kezdetektől fogva szoro­san egy­más mellé épültek és többemeletesek voltak. Egy-egy ilyen ház építési költsége nagyon ma­gas, de mindig voltak olyan befektetők, akik ezt meg­előlegezték, és az így elkészült lakások bér­be­adásából éltek. Ezeket a belső udvaros, kör­folyosós házakat napjainkban is  bérháznak hívják, an­nak ellenére, hogy ma már nagyon sok belvárosi ház is társasházzá alakult át. A régi bérlők meg­vehet­ték a lakásaikat, de az elnevezés nem válto­zott.

Főleg a nagyobb városokra jellemzők az úgyne­ve­zett panelházakból álló lakótelepek. Ezek 1960 és 1990 között iparosított házgyári tech­­no­­lógiával épültek, ami azt jelenti, hogy a szer­ke­zeti elemeket előre legyártották, és az építés he­lyén már csak össze kellett szerelni. Ennek kö­szön­hetően gyorsan és viszonylag olcsón lehetett nagy tömegek számára lakást biztosítani.

Magyarországon falusias, kertvárosias, kisvárosias és nagyvárosias lakóövezeteket különböztetnek meg.

A falusias és kertvárosias lakóövezetben nagy tel­­kekre külön álló, viszonylag alacsony házak épít­hetők. A kisvárosias övezetbe már építhetők nem túl magas, többlakásos lakóépületek is. A nagy­városias lakóövezet sűrű beépítésű, és oda csak 12,5 méternél magasabb épület építhető. Ezen belül is külön kategóriának számít az úgyne­ve­­zett „panelházas” lakótelep.

Feladatok